Regisztráció


Elfelejtett jelszó	Hírlevél feliratkozás

Hírlevél feliratkozás

Elfelejtett jelszó

Regisztráció

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok 2021. január 7.
Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.
2 335 HUF Másolópapír A4 80g újrahasznosított ISO 70 fehérségű Saveco Orange Label 500ív/csomag Érdekel →
A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé. A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit. Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak. Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak. A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg. A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására. Németország nem elégedett Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent. A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe. Sok, de nem elég A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak. Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember. Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut. A felújítási hullámról Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé. A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd. Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

TTOE-UIPI hírek - Épületek energetikai felújítása: francia és német tapasztalatok

2021. január 7.

Kevesen tudják, hogy az EU üvegházhatású gázkibocsátásának mintegy 36%-áért nem az ipar, de még csak nem is a közlekedés, hanem az épületek felelősek. Ahhoz, hogy a 2050-es széndioxid-semlegességi célokat el tudja érni a közösség, elengedhetetlen az épületállomány energetikai felújítása.

2 335 HUF

Másolópapír A4 80g újrahasznosított ISO 70 fehérségű Saveco Orange Label 500ív/csomag

Érdekel →

A Társasházak és Társasházkezelők Országos Egyesülete (TTOE) 2011 őszén egyetlen magyar szervezetként kapott meghívást és nyert felvételt az Európai Ingatlantulajdonosok Nemzetközi Érdekképviseleti Szövetsége (UIPI) tagjai közé.

A UIPI brüsszeli központjából érkező szakmai anyagok közül a TTOE nemzetközi referense Dén-Nagy Ildikó a THT szaklap „TTOE-UIPI hírek" rovatában ismerteti meg olvasóinkkal azokat, melyek nemzetközi kitekintést biztosítanak számukra olyan kérdésekben, melyek itthon is foglalkoztatják a szakma képviselőit.

Legutóbb arról olvashattunk, hogy ambiciózus vállalkozásba kezdett az Európai Unió, amikor meghirdette a felújítási hullámot, vagyis a tagországokban lévő épületek korszerűsítési programját. A célok tiszteletreméltóak, de a konkrét megvalósítást egyelőre homály fedi, így a kérdés sok vitát generált az elmúlt hónapokban. Szerencsére az EU nem teljesen tapasztalatlan a területen, ugyanis egyes országok már felállították saját kerettervüket, amelyeket el is indítottak.

Franciaországban 2020 január 1-je óta több mint tizennyolcezer otthon esett át energetikai felújításon, Németországban pedig 2010 és 2018 között 500 milliárd eurót különítettek el az épületek fűtési felújítására. Érdemes áttekinteni milyen stratégiával meddig jutottak.

A francia kormány az üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésének „nemzeti prioritást" adott. Tudomásul veszik, hogy az olyan intézkedések, mint például a fűtőolaj- és széntüzelésű kazánok cseréjére irányuló szabályozások elsősorban a szerényebb jövedelmű, vidéki családokat állítja komoly feladat elé, így a kormány több támogatásformát is kilátásba helyezett, amelyek mértékét szociális alapon határozza meg.

A kormányzat külön oldalt tart fent a lakossági tájékoztatásra, ahol az energetikai felújítással kapcsolatos kérdésekre személyre szabva kérhető tájékoztatás szakmai és finanszírozási kérdésekben egyaránt. Itt akkreditált vállalkozókat is ajánlanak, több támogatás igénybevételének ugyanis feltétele, hogy ilyen szakember végezze a munkát. A francia kormányzat 7 milliárd eurót különít el a programra, 4 milliárdot az állami épületek, 2 milliárdot a magánlakások felújítására.

Németország nem elégedett
Nem egyszerű a kérdés Németországban sem annak ellenére, hogy 2010 óta komoly összeget fektettek a német lakásállomány energetikai felújítására. Az eredmények azonban alulmúlják a várakozásokat, ugyanis a német széndioxid-kibocsátás csökkenése egyelőre nem látványos. A Német Gazdaságkutató Intézet (DIW) szerint a hőmérséklet-különbségek (tehát a melegebb időjárás miatt csökkent fűtés) korrigálása után a szén-dioxid-kibocsátás 2010 óta mindössze 3%-kal csökkent.

A 2050-re vonatkozó éghajlati célok elérése érdekében a Német Energiaügynökség (Dena) becslései szerint a német háztartásoknak 80%-kal kell csökkenteniük energiaigényüket. Az épületek felújításának ösztönzése alapvető fontosságú a Dena szerint. Elsősorban a fűtési rendszerek illetve ablakok cseréje, a tetők és külső falak hőszigetelése kerülhetnek a támogatások körébe.

Sok, de nem elég
A szakemberek leginkább a finanszírozás miatt aggódnak. Franciaországban a környezetvédelmi célok teljesítéséhez például évente közel 500 000 magánlakást kellene felújítani, amelynek felét szerény jövedelemmel rendelkező háztartások lakják. Tavaly októberben megjelent cikkében Andreas Rüdinger, a Fenntartható Fejlődés és Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IDDRI) egyik kutatója szerint a 7 milliárdos csomag nem lesz elégséges Franciaországban. Szerinte kötelezővé kellene tenni az energetikai felújításokat, ugyanakkor ezt átfogó állami támogatási rendszerrel kellene ötvözni. Csak így tartja a kezdeményezést társadalmilag elfogadhatónak.

Rüdinger a németországi energetikai felújítási politikát is elemezte, és véleménye szerint az Újjáépítési Hitelintézeti (Kreditbank für Wiederaufbau (KfW) kölcsönökkel támogatott beruházásokban rejlik a német modell ereje. A kölcsönt ugyanis bizonyos feltételekhez kötik, például energetikai követelmények teljesítéséhez. Ráadásul a munka elvégzésénél (a francia szabályokhoz hasonlóan) szakértő bevonását teszik szükségessé. A német politika gyenge pontja ugyanakkor a szerényebb háztartások és a társasházak igényeinek megfelelő támogatása, véli a szakember.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy míg Franciaország bizonyos szinten kötelezővé tette az átállást, amely nem csak az új, de a már meglévő épületállományra is vonatkozik, addig Németországban a részvétel önkéntes. Franciaországban figyelembe veszik a rászorultságot, és elsősorban az alacsony jövedelműeket támogatják, ezzel szemben Németországban a támogatásoknál főleg az elérhető hatékonyságnövekedésre összpontosítanak. Mindkét országra jellemző ugyanakkor, hogy a programoktól várt eredmény egyelőre elmarad a várakozásoktól, ám a beruházások munkahely-teremtő szerepe a COVID-19-nek köszönhetően minden korábbinál nagyobb szerephez jut.

A felújítási hullámról
Az európai zöld megállapodás egyik fontos eleme a felújítási hullám, amely az épületek korszerűsítésén keresztül kíván hozzájárulni a széndioxid-semlegesség eléréséhez, miközben az építőipari, felújítási és más, munkaerő-igényes ipari ágazatban munkahelyeket teremt. A program egyszerre válhat 2021-től a környezetvédelem és a COVID-19 által okozott gazdasági nehézségeket ellensúlyozó helyreállítás eszközévé.
A beruházásokhoz kapcsolódóan várhatóan kulcsszerepet kap a szakképzés is, amely a szükséges új képességek elsajátítását biztosítja majd.

Az elmúlt napokban Magyarországon is történtek a zöld hullámmal összhangban lévő intézkedések, melyeket következő THT szaklap, „A hónap kérdése" rovatában veszünk sorra.

Továbbküldöm a cikket Nyomtatás Megosztás a Facebookon

2 781 HUF

Biztonsági utánvilágító jelzés - emeletjelző/szintjelző/irányjelző biztonsági tábla

Érdekel →

További híreink

Az értékteremtés új útja: a home staging, mint a társasházi vagyonmegőrzés eszköze 2026. március 5.
A társasházi lakások értékéről sokan még mindig csak a négyzetméterár és a lokáció alapján gondolkodnak, miközben a vevők egyre inkább az összképet nézik: a lépcsőház állapotát, a közös tereket, a ház hangulatát. Dr. Valentényi-Szilágyi Bernadett home stager, jogász, ingatlanszakértő és egyetemi adjunktus, a Dettinvest alapítója és a City Cartel Debrecen tulajdonosa szerint a tudatos, stratégiai szemléletű „felkészítés" ma már nemcsak egy-egy lakásnál, hanem teljes társasházak vagyonmegőrzésénél is kulcstényező. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napon előadásában azt mutatta be, hogyan lesz a home stagingből valódi értékteremtő eszköz, amely kézzelfoghatóan növeli a társasházi vagyon piaci értékét.

Hogyan készíthető hangfelvétel a közgyűlésen, ha egyetlen tulajdonos ellenzi? 2026. március 5.
Az SZMSZ-ben az szerepel, hogy a közgyűlésről a jegyzőkönyv vezetése történhet jegyzeteléssel és/vagy hangfelvétel útján. Ki jogosult a hangfelvétel készítésére, milyen feltételek mellett? Igaz-e, hogy ha egy tulajdonos ellenzi a hangfelvétel készítését, akkor nem készíthető? Olvasói kérdésekre jogi szakértőnk válaszol.

Lakáshiány az EU-ban: a finanszírozás és a rövid távú bérbeadás reformja, több építés, kevesebb akadály – ezt javasolja az EP 2026. március 4.
Az Európai Parlament Lakhatási Válsággal Foglalkozó Különbizottsága (HOUS) átfogó jelentésben és végső ajánlásokban foglalta össze a lakáshiány okait és a szükséges uniós beavatkozásokat. A dokumentumok a kínálati korlátok lebontását, a finanszírozási eszközök átalakítását és a szabályozási eljárások egyszerűsítését helyezik előtérbe.


Az ingatlanpiac morális iránytűje: Etika és technológia a 21. században 2026. március 4.
Interjú Sándor Viktóriával, a MIOSZ (Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetsége) elnökségi tagjával és az Etikai Bizottság elnökével.Az ingatlanpiac mindannyiunk életének része, legyen szó eladásról, vételről vagy a társasházi lét mindennapjairól. A társasházkezelők, ingatlanközvetítők, értékbecslők megítélése azonban vegyes képet mutat. Sándor Viktóriával, aki az informatikai szektorból érkezve hódította meg az ingatlanszakmát, és az amerikai REALTOR modellt alapul véve küzd a hazai etikai normákért, a digitalizációról, a bizalomépítésről és a társasházkezelőkkel való elengedhetetlen együttműködésről beszélgettünk.

Ezekkel a cégekkel találkozhat március 12-én, Budapesten, a Lurdy Házban, a THT budapesti konferenciáján 2026. március 3.
Tartalmas program és a THT új, nagy érdeklődéssel várt szakkönyve, a „Társasházak jogszerű és értéknövelő üzemeltetéseKarbantartási és ellenőrzési kötelezettségek szakkönyve 2026" várja az előfizetőket a THT konferencián 2026.03.12-én a Lurdy Konferencia és Rendezvényközpontban. A vidéki rendezvényeken már három város konferencia résztvevői forgathatják haszonnal ezt a hiánypótló kiadványt.

Mesterséges intelligencia a társasházkezelésben: elindult az eHÁZ jogi AI asszisztens és jön a lakói ügyfélszolgálat is! 2026. március 3.
Új szintre lép a társasházkezelés digitalizációja: az eHÁZ rendszerében minden közös képviselő számára díjmentesen elérhetővé vált a THT jogi mesterséges intelligencia asszisztens.


Társasházi autó töltés – maximális biztonság az Evergy-vel (x) 2026. március 3.
Az elektromos autók számának növekedésével egyre több társasházban merül fel az autó töltők kiépítésének igénye. Ugyanakkor a biztonsági és tűzvédelmi szempontok ilyen környezetben kiemelten kritikusak. Az Evergy az idei évtől még nagyobb hangsúlyt fektet a komplex biztonsági megoldásokra.

Foglaló után hidegzuhany: így válik kockázatossá a 3%-os lakáshitel 2026. március 2.
Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.

Lazulnak a klímavédelmi célú fűtési kötelezettségek Németországban 2026. március 2.
A német kormánykoalíció megállapodott a korábbi, széles körben vitatott fűtésszabályozás alapvető átírásáról. Az új irány lényegében felszámolja a kötelező megújuló-arányra épülő rendszert, és jóval nagyobb mozgásteret hagy az ingatlantulajdonosoknak a fűtési megoldások megválasztásában.

Fő a biztonság - Hogyan válasszunk megbízható távfelügyeletet? 2026. február 27.
Aki valaha rekedt már liftben, tudja, milyen hosszúnak tűnhet az a pár perc, amíg segítség érkezik. A Magyarországi Ingatlantulajdonosok és Társasházak Országos Egyesülete szakmai napján Szenci Albert, a Multi Alarm Zrt. digitalizációért felelős igazgatója arról beszélt, hogyan válasszunk távfelügyeleti szolgáltatót, és mit várhat el egy társasház egy valóban megbízható lifttávfelügyelettől. Az előadás középpontjában a gyakorlat állt: konkrét szolgáltatási elemek, folyamatok és számok alapján mutatta be, mit jelent a biztonság a mindennapokban.

Társasházi felújítások új eszközei: országos tanácsadás, panelprogram és kézikönyvek 2026. február 27.
Az egyablakos tanácsadók legutóbbi hazai találkozóján a résztvevők a közösség bővüléséről és új szakmai eszközökről számoltak be, valamint a 2026-tól kötelező országos tanácsadói hálózat működésének kulcskérdéseit, a panelkorszerűsítési programok tapasztalatait és a lakossági támogatások jövőjét is részletesen megvitatták.

Vízkorlátozás egy vitatott díj miatt – meddig mehet el a szolgáltató? 2026. február 26.
Egy szegedi társasház lakói szerint jogtalanul követel tőlük csapadékvíz-elvezetési díjat a szolgáltató, ráadásul az összeg behajtására ivóvíz-korlátozást helyezett kilátásba. A Kossuth Rádió műsorán dr. Poprádi Péter ügyvéd szakértőként elemezte a jogi helyzetet.

Megemelt keretösszeggel rajtol az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata 2026. február 25.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.

Közös képviselőt keres egy társasház Budapest 10. kerületben 2026. február 25.
Új hirdetés jelent meg a THT díjmentes Közös Képviselőt Keresek szolgáltatása keretében.

Országos felmérés indul a lakóközösségek valóságáról 2026. február 24.
A társasházkezelés világa ma már messze túlmutat a műszaki üzemeltetésen és a jogszabályi megfelelésen. A közös képviselők, számvizsgálók és lakók nap mint nap egy olyan komplex társadalmi térben működnek, ahol konfliktusok, kommunikációs nehézségek, generációs különbségek és egyre erősödő mentális terhelések jelennek meg. Ezt a sokszor láthatatlan, mégis meghatározó dimenziót kívánja most először országos szinten feltérképezni a THT, a MITOE és az eHÁZ által elindított Országos Társasházi Mentálhigiéniai Felmérés.

További milliárdok a távfűtött lakások korszerűsítésére: újraindul a költségmegosztó-pályázat 2026. február 24.
Megemelt kerettel, összesen 9,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással folytatódik a távhővel ellátott társasházak korszerűsítését segítő program. A forrás elsősorban a távolról leolvasható fűtési költségmegosztók telepítését támogatja.

Olasz stílus, magyar társasházakban – új alternatívák a fűtés és hűtés korszerűsítésére 2026. február 23.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo egyik bemutatója az Allin Property Services Kft. nevéhez fűződött, ahol Laki Zsolt ügyvezető ismertette az Olimpia Splendid hetven éve alapított olasz gyártó társasházi fűtési-hűtési megoldásait. A korábban Magyarországon kevéssé ismert márka termékei válaszokat adnak a városi lakások gépészeti kihívásaira - különösen ott, ahol a helyszűke vagy az építészeti korlátok miatt nehéz hagyományos rendszereket telepíteni.

Mi történik a lakáspiacon? Drágulás, építési visszaesés és engedélyezési boom 2026. február 20.
A 2025 elején tapasztalt gyors lakásár-emelkedést később lassabb ütemű drágulás váltotta fel. Eközben az elkészült új lakások száma csökkent, ugyanakkor az építési engedélyeké jelentősen nőtt. Mindez arra utal, hogy a piacon egyszerre vannak jelen a kínálati szűkösség jelei és a későbbi élénkülés előfeltételei.

Új szabályok a helyrajzi számozásban és az ingatlan-nyilvántartási díjakban – változások jönnek a földhivatali ügyintézésben 2026. február 20.
Módosulnak az ingatlan-nyilvántartási eljárások díjai, a társasházi ügyintézés költségei és az önálló ingatlanok helyrajziszámozásának szabályai. Az új rendelet célja egyszerre az elektronikus rendszer működésének finanszírozása és az állami lakáshitelek ellenőrzésének megkönnyítése.

Két felújítási pályázat indul Erzsébetvárosban: támogatás a társasházaknak és a lakástulajdonosoknak 2026. február 19.
Két felújítási programot hirdetett meg Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata, amely a társasházak közös részeinek korszerűsítését, valamint a lakások nyílászáróinak felújítását célozza.