Az elmúlt évben meglehetősen felbolydult a társasházkezelő szoftverek piaca, számos új piaci szereplő jelent meg ezen a fronton, ráadásul több hazai cég, vagy megoldás külföldi tulajdonba került. Amíg a régi motorosok esetében viszonylag ismert a funkcionalitás, tulajdonosi háttér, struktúra, illetve a rendelkezésre álló kompetencia, fejlesztési és támogatási erőforrás, úgy az új belépők esetében nyilvánvaló kockázatként értékelendő a piac valódi ismerete, illetve az új belépők által kínált megoldások működőképessége.

Kinél van az adat?

Amennyiben a régóta - több mint 10 éve - piacon lévő szoftvereket kínáló cégek között gondolkodunk, úgy ez esetben is érdemes pár fontos szempontot figyelembe venni a választásnál. Az elmúlt hónapokban rebbent fel a hír, hogy két hazai szoftvert is eladtak a tulajdonosok, melynek következtében a társasházak adatfeldolgozói az egyik napról a másikra külföldi cégek tulajdonában álló vállalatok lettek, kvázi a társasházak, vagy társasházi lakástulajdonosok tudta, beleegyezése nélkül.

A témában a THT Dr. Dávid Péter infokommunikációs szakjogászt (www.fintechjog.hu) kérdezte, aki kérdésünkre elmondta, hogy az adatbázis átadás külföldre történő értékesítése estén azt kell vizsgálnunk, hogy az adatbázis megvásárló cég ez Európai unión belül honos társaság, vagy nem európai uniós tagállamba (harmadik ország) történik az adattovábbítás. „Szoftver értékesítést érintő jogügyletek során vizsgálni kell, hogy a szoftver tartalmaz-e személyes adatokat magába foglaló adatbázist. Abban az esetben, ha szoftver értékesítést érintő jogügylet tartalmaz személyes adatokat tartalmazó adatbázist is, úgy az értékesítés folyamán az adatkezelő személyében is változás következik be. Ilyen esetekben szükséges az adatkezelésében érintettek megfelelő GDPR-ban előír tartalommal történő tájékoztatása, valamint az adattovábbítás jogalapjának meghatározása és a továbbítható adatok körének meghatározása. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) számos esetben vizsgálta az adatbázisok átruházásának kérdéskörét, tipikusan weboldalak átruházása esetén. Az adatbázisok átruházása egyben az adatkezelők személyében történő változást jelent, amely így az adatkezelők közötti adattovábbításnak minősül. A társasházi szoftverek tekintetében ez annyiban különbözik, hogy itt az adatkezelők a társasházkezelők, egyedül az adatfeldolgozó változik, mely ha új jogi személy lesz, akkor az adatkezelő és az új adatfeldolgozó közötti jogviszonyt kell tisztázni. Ha a jogi személy - azaz az üzemeltető cég - nem változik, csak annak a tulajdonosi szerkezete, akkor ilyen kötelezettség nincsen. Az Európai Unión belüli adattovábbításra úgy kell tekinteni, mintha Magyarország területén belül történne az adattovábbítás, mivel ez EU-n belül egységesen a GDPR rendelkezései az irányadóak. Az Európai unión kívüli országba történő adattovábbítás esetén a GDPR V. fejezetének valamennyi rendelkezését alkalmazni kell annak biztosítása érdekében, hogy a természetes személyek számára a GDPR-ban garantált védelem szintje ne sérülhessen. Személyes adatokat harmadik országba akkor jogosult továbbítani az adatbázis értékesítő társaság, ha az Európai Bizottság határozatával megállapította, hogy a harmadik ország védelmi szintet biztosít. Az ilyen adattovábbításhoz nem szükséges külön engedély (GDPR 45. cikk)." - fogalmazott Dr. Dávid Péter

Az adatfeldolgozó megváltozásán kívül nagyobb baj az, hogy mivel az egyes akvizíciók, cégvásárlások az új tulajdonos szempontjából egyértelműen üzletszerű profitszerzés céljából történnek meg, így a tranzakciót általában - mint minden hasonló tranzakciónál - áremelés, vagy árazási struktúra változás szokták követni. Nem történt ez másképp az említett két társasházkezelői szoftver esetében sem: az anno a társasházak, vagy társasházkezelők által egy összegben megvásárolt szoftverek egyik pillanatról a másikra havidíjasakká váltak, melynek kapcsán joggal érezheti és érzi magát is átverve sok ügyfél, hiszen amit már egyszer kifizetett, miért kellene még egyszer - vagy havonta - kifizetni.

„Egy szoftver iránti elköteleződés előtt mindig vizsgálni kell, hogy a szoftverfejlesztő által kínált csomagok milyen licensz feltételeket kínálnak. Ezek a feltételek a szoftver vásárlási, vagy szolgáltatási szerződésben határozzák meg, hogy a vásárlónak milyen jogosultságai vannak a megvásárolt szoftvertermék tekintetében, például hány számítógépre telepíthető a szoftver, mennyi felhasználó jogosult a szoftver használatára, azon eszközök számossága, amiről egyidőben egy licensz alapján érhető el a szoftver, a felhasználó jogosult e a szoftver módosítására, továbbfejlesztésére stb. Amennyiben a szoftver fejlesztője a szoftver távoli használatát korlátozza, akadályozza esetleg letiltja, úgy minden esetben először tekintsük át a szoftverhez tartozó licensz tartalmát. Amennyiben a szoftver licensz alapján nem jogosult a szoftver fejlesztő a távoli hozzáférés korlátozására/letiltására, úgy ilyen irányú tevékenységével szerződésszegést követ el. Ilyenkor a felhasználó jogosult a szoftver fejlesztőjével szemben fellépni és kérni a szolgáltatás haladéktalan helyreállítását, illetve jogi úton keresztül a szolgáltatás kieséséből eredő felmerült kárát követelni." - fogalmazott a THT kérdésére Dr. Dávid Péter, infokommunikációs szakjogász.

Szoftver, vagy szoftverszolgáltatás?

A probléma gyökere ott leledzik, hogy a szoftverkészítők egy része még egy évtizeddel ezelőtt is azon régi modell alapján vágott bele a társasházkezelői program készítésbe, miszerint egy összegben értékesíti azt, majd - sokszor évente változó - éves frissítési díjért cserébe tartja karban, fejleszti azokat. Ezek a modellek a XXI. századi informatika világában - mikor is hónapról hónapra változnak az informatikai ökoszisztémák és új szolgáltatások jelennek meg - már elavultak, aki már egy kicsit is előre látott az elmúlt években, az mindenképp havidíjas felhő-alapú szoftverszolgáltatásokat fejlesztett, az egyszeri díjas, hosszútávon a fejlesztéseket és ügyféltámogatást illetően fenntarthatatlan szoftver eladás helyett. Hazánkban az első teljesen felhő-alapú társasházkezelő szoftver a 2000-es évek végén jelent meg, ezt követően pedig sokan csak évekkel később kapcsoltak az új technológia kapcsán. A felhőszolgáltatások egyértelmű előnye, hogy bármikor, bárhonnan használhatók, a fejlesztés távolról történik, hátránya viszont, hogy ha nincs internet, akkor a szolgáltatás nem elérhető, így ezek igénybevételekor mindig érdemes az irodában „pót"-mobil internetet is tartani. Ugyanakkor a felhő-alapú szolgáltatások térnyerését a „házi" készítésű, vagy régebben egy összegben megvásárolt szoftverek elavulása is egyértelműen előnybe helyezi, hiszen a folyamatos jogszabályi környezetváltozás és a hónapról hónapra megjelenő, innovatív pénzügyi technológiai megoldások integrálása egy lokális, az egy összegben megvásárolt szoftvereket akár hónapok alatt is elavulttá, vagy szélsőséges esetben használhatatlanná tehet.

Mi a teendő, ha „átverve" érezzük magunkat?

A hazai társasházi digitális transzformáció alapvetően már végbement, a szoftverszolgáltatók közül volt olyan, aki - az ajtóberúgásos havidíjas átállás helyett - a meglévő DOS-os programja mellé kezdett el fejleszteni felhő-alapú változatot, de van még a mai napig olyan szereplő a piacon, aki az egyszeri díjért megvásárolható szoftvert mindenestül odaadja. Ez utóbbi az előbb említett - egyszer csak átállunk havidíjasra - kockázat mellett mindenképp magában hordozza azt a fajta veszélyt is, hogy ha nem történik meg az átállás, akkor motiváció híján egyszer csak leállnak a fejlesztések és a programból előbb utóbb váltanunk kell egy másik, korszerű megoldásra. Az egyszer már kifizetett programok esetében tehát egyfajta időzített bombán ülnek a társasházak és társasházkezelők: vagy egyszer csak megszűnik ezen szoftverek támogatása, vagy pedig havidíjassá válnak, amik kapcsán jogosan érezheti magát átverve az ügyfél: minek fizessek azért, amit már megvettem egyszer?

„A szoftver fejlesztője az adott szoftver felhasználási szerződésében rögzíti a támogatással és a továbbfejlesztéssel kapcsolatos vállalásait, melyek számára nézve kötelező erejűek, így ezen vállalások nem vagy csupán részben történő teljesítése esetén szerződésszegést követ el, mellyel szemben a felhasználó jogosult fellépni. Abban a nem várt esetben, ha a szolgáltató nem a felek között létrejött szerződésben foglaltak szerint jár el, eltér a szerződésben foglaltaktól vagy a nem a szerződésben rögzített szolgáltatást nyújtja, abban az esetben szerződésszegést követ el. A szerződésszegés többféle következménnyel járhat, a kisebb mértékű szerződésszegéstől, mely általában észrevétlenül vagy következmények nélkül marad, egészen a jelentős súlyú szerződésszegés esetéig, mely tekintetében a szerződésszegő fél komoly következményekkel számolhat. Szerződésszegés esetén a szerződében rögzített feltételeket kell megvizsgálni, melyet a felek szerződésszegés esetére kötöttek ki, ilyenek tipikusan a kötbér fizetése, a kártérítés vagy akár a szerződés felmondásának lehetősége. Amennyiben a felek között jogvita alakul ki, úgy polgári bírósághoz vagy választott bírósághoz fordulhatnak a jogvitájuk eldöntése érdekében." - fogalmazott Dr. Dávid Péter. „A hatályos jogszabályok alapján lehetőség van arra, hogy a károsultak összefogjanak és többen lépjenek fel a jogsértővel szemben, ezt hívja a polgári jog pertársaságnak. Pertársaság akkor jön létre, ha egy perben több felperes vagy alperes vesz részt. A pertársaság előnyei közé tartozik, hogy a károsultaknak nem szükséges külön-külön pert indítaniuk, a követelésüket egy eljárásban tudják érvényesíteni. A hatékonyabb fellépés és érdek érvényesítés mellett az eljárási költségek így minimalizálhatóak és minden fél számára idő- és költségmegtakarítást jelent ez a forma." - mondta kérdésünkre Dr. Dávid Péter.

6 szempont, amire figyelnünk kell a szoftver választásánál

1. A cég legyen legalább 5 éve a piacon, tudjon felmutatni kisebb és nagyobb referenciákat is.

2. Kérjünk mindig demót és próbáljuk ki az adott szoftvert, ne higgyünk a marketing üzeneteknek!

3. Lehetőleg hazai tulajdonosi szerkezetű cég legyen a szoftver tulajdonosa és üzemeltetője, hiszen egy EUR-Ft árfolyam ingadozás is nagymértékben hatással lehet a későbbi árra.

4. Lehetőség szerint felhő-alapú, havidíjas megoldást válasszunk, ahol hazai szervereken legyen tárolva minden adat. A havidíjas megoldás előnye, hogy a fejlesztőknek folyamatosan érdekükben áll a fejlesztés és az ügyfelek támogatása, ráadásul nincs szükség saját infrastruktúra üzemeltetésre és nagyobb egyszeri beruházásra sem, melyet követően bármikor meggondolhatja magát a fejlesztő cég.

5. Csak olyan szoftvert válasszunk, ahol magunk is bármikor kinyerhetjük Excel-be az adatokat, egy esetleges váltás esetén. Ugyanígy győződjünk meg az adatok napi mentéséről is a szolgáltató által.

6. A társasház pénzügyi adatainak meglétének folytonossága a társasház alapvető érdeke, ezért lehetőség szerint mindig a társasházra szerződjünk a szoftverszolgáltatási szerződésben!

A cikk megjelent a THT - Társasházi Háztartás 2022. novemberi számában.