NHP: Az utolsó olcsó hitellehetőség is odaveszett a társasházak számára2021. június 9. |
|---|
A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.
|
|
20 190 HUF
Kültéri Postaláda - nemesacélból
![]() Érdekel → |
|
Jól jellemzi a hazai társasházakra való teljes központi fókuszhiányt, hogy az NHP-t indulását követően mintegy hét év után, tavaly júliusban terjesztették ki a társasházakra az, mely elméletben azt jelentette volna, hogy az NHP Hajrá programban a 2,5%-os fix kamatozású hitelt társasházak is igényelhették volna, már amennyiben a bankok ebben partnerek lettek volna. Míg a THT oldalain és hasábjain az elmúlt hónapokban folyamatosan írtunk arról, hogy a társasházak forráshiányosak és az NHP-t nem helyezik ki a részükre a bankok, egy olvasónk az elmúlt hónapokban aktívan utánajárt a témának és egy társasházi NHP hitelfelvétel kapcsán az alábbi válaszokat kapta a bankoktól:
A piaci információink ezt a tapasztalatot csak megerősítik: míg köztudottan a társasházak a legjobb adósok, addig a bankok szinte semennyi hitelt nem helyeztek ki tavaly óta az NHP keretében a társasházak részére, és ezt valószínűleg a kezességvállalás, illetve a garancia hiánya miatt nem tették. Erre megoldás lehetne egyfajta állami, vagy önkormányzati garanciavállalás, de láthatóan a társasházakkal központilag senki nem foglalkozik, ha pedig mégis, akkor olyan helyzetek állnak elő, mint az egyik napról a másikra betiltott, majd újra engedélyezett közgyűlések, melyekre vonatkozóan a mai napig nem tisztázottak a maszkviselési, illetve védettségi igazolvánnyal kapcsolatos szabályok. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ugyan vannak a piacon olyan bankok, akik saját elhatározásukból aktívan foglalkoznak a társasházakkal és a társasházi hitelezéssel, de mivel a banki digitalizáció lajhártempóban zajlik itthon és erre vonatkozóan a szabályozás is meglehetősen semmittevő (PSD2 open banking, QR kódos azonnali fizetési megoldások késései) a hitelminősítés sok esetben hónapokba telik ahelyett, hogy ez valamiféle automatizmuson keresztül online történne a piacon lévő ügyviteli szoftverek bevonásával. Az utolsó utáni lehetőség talán a célzott önkormányzati felújítási támogatások és az uniós újraindítási programban lévő lehetőségek lehetnek a hazai társasházak számára, de ezek tömeges megjelenésére még várni kell. A hazai társasházak általános rossz állapotáról tavaly a THT, TTOE és az eHÁZ együttműködésével a Magyar Nemzeti Bank az aktuális lakáspiaci jelentésében is beszámolt, a témával több médium is foglalkozott. Annak ellenére, hogy nemzetközi tapasztalatok tömkelege áll rendelkezésre az ilyen irányú felújítási programok sikereiről, Magyarországon lényegében senki nem foglalkozik a társasházakkal: az otthonteremtési program csak a négy fal között gondolkodik és a következő időszakra belengetett energetikai korszerűsítési támogatások zöme is csak a családi házakra koncentrál. Dén Mátyás András |
Továbbküldöm a cikket Nyomtatás
További híreink
THT Facebook
Általános Szerződési Feltételek | Adatvédelmi nyilatkozat | Süti beállítások


A lakástakarék állami támogatásának megszűnését követően most a Magyar Nemzeti Bank által 2013-ban indított, 2,5%-os fix kamatozású hitet kínáló Növekedési Hitelprogram is kifut, mely azt jelenti, hogy míg az elmúlt 8 évben ez a lehetőség 73 ezer vállalkozást, mintegy 2600 milliárd forint hitellel segített meg, addig társasházak szinte teljesen kimaradtak ebből is.


Olvasói jelzés alapján jutott tudomásunkra, hogy az egyik hazai pénzintézet milyen feltételek mellett köti meg az államilag támogatott, úgynevezett „3 százalékos" lakáshitel-szerződéseket. A hozzánk eljuttatott dokumentumok és információk alapján a konstrukció kockázatai jóval túlmutatnak azon, amit a kedvezményes kamatszint első ránézésre sugall.
Megújult formában, 50 millió forintos keretösszeggel indul el az OTP Bank 2026-os Társasházi Pályázata. A 18 éve futó program célja továbbra is az, hogy a lakóközösségek saját elképzeléseik mentén tegyék élhetőbbé környezetüket - az idei évtől a legjobb 20 pályázó egységes, fix összegű, vissza nem térítendő támogatásban részesül.
A saját hőközponttal rendelkező társasházak elszámolása körül régóta parázs vita zajlik a szakmában. A 676/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet megjelenése óta a szakma két táborra szakadtak a gázkazános, egyedi hőfogyasztásmérővel felszerelt épületek elszámolását illetően. Most azonban megérkezett az Energiaügyi Minisztérium tisztázó állásfoglalása, amely pontot tesz a találgatások végére. Vagy mégsem? 
Összesen 5 milliárd forintos támogatási kerettel indul a Budapesti Zöld Panelprogram, amely akár 17 milliárd forint értékű panelkorszerűsítést indíthat el a fővárosban. A kétfordulós rendszerben a projekt-előkészítés térítésmentes, a kivitelezéshez pedig 30 százalék vissza nem térítendő támogatás jár. A program első körben négy kerület társasházait várja.
Bécsben tartották meg a RENOINVEST projekt harmadik nemzetközi kerekasztal-találkozóját, amelyen pénzügyi, szakpolitikai, műszaki és piaci szereplők közösen keresték a választ arra, miként gyorsíthatók fel az épületfelújítások. A tanácskozás egyik alapvető kiindulópontja az volt, hogy az európai épületállomány energetikai megújítása hosszú távon nem finanszírozható kizárólag állami és uniós támogatásokból. A valódi kérdés ezért az, hogyan vonható be érdemben a magántőke a társasházi és önkormányzati felújításokba.
Ha már van lakáshitel- vagy lakáslízing-szerződés, ami 2026. január 1. előtt érvényesen létrejött, akkor az Otthontámogatás 2026-os igénylésénél 2026. január 20. az első igazán kritikus dátum: eddig kell a kérelmet a munkáltatónál benyújtani. 
Sokan nem tudják, hogy lakáscsere esetén nem feltétlenül a teljes vételár után kell illetéket fizetni. 2026. január 1-jétől a szabályok még kedvezőbbé váltak: az eladott lakás akár öt évvel korábbi értékesítése is beszámítható az illetékalap csökkentésébe.
Megjelent a 392/2025. (XII. 10.) Kormányrendelet, amely fontos könnyítést vezet be az Otthon Start programban elérhető FIX 3%-os lakáshitelnél. A módosítás lényege, hogy 2026. január 1-jétől nemcsak belterületi, hanem külterületi lakóházak megvásárlására is igényelhető a támogatott hitel.
A lakáshitelezés 2025-ben látványosan új pályára állt. A banki kihelyezések megugrottak, a hitelösszegek nőnek, a feltételek pedig a korábbi szigor után enyhülő tendenciát mutatnak. Az Otthon Start Program elindulása érdemi fordulatot hozott a hozzáférhetőségben. Az MNB 2025. novemberi lakáspiaci jelentése alapján készült összefoglaló cikksorozatunk második része azt mutatja be, hogy a 3%-os fix kamat milyen irányba tolja a keresletet, hogyan változik a bankok hitelezési magatartása, és milyen terheket rak ez a lakosságra.
2025-ben a hazai lakáspiac egyértelműen az árnövekedés jegyében zajlik. Cikksorozatunk első részében a Magyar Nemzeti Bank friss jelentése alapján bemutatjuk, hogyan változott a kereslet, milyen hatást gyakorolt az Otthon Start Program. Áttekintjük az árak alakulását, a területi különbségeket és a túlértékeltség kockázatait.
Megjelent a Magyar Közlönyben a 361/2025. (XI. 25.) Korm. rendelet az Otthontámogatásról. A rendszer 2026-tól évi legfeljebb nettó egymillió forint vissza nem térítendő támogatást adhat lakáshitel-törlesztésre vagy önerőre azoknak, akik meghatározott közfeladatot ellátó szervezeteknél dolgoznak. A támogatás alanyi jogon jár, de csak akkor, ha a munkáltató időben regisztrál, a dolgozó pedig a megfelelő határidőkig bejelenti igényét.
A XVI. Közös Képviselők Napja és Társasházi EXPO-n Petor Anita, az OTP Bank társasházi szakértője mutatta be, hogyan segíti a bank a lakóközösségeket a mindennapi számlavezetéstől a felújítások finanszírozásáig. Az előadás közérthetően ismertette a legfrissebb akciókat, megtakarítási formákat és hitellehetőségeket, amelyekkel a társasházak biztonságosan és kiszámíthatóan gazdálkodhatnak.
A Kormány 349/2025. (XI. 12.) rendelete újabb pontokon módosítja a lakossági otthonteremtési támogatások szabályait. A változások a CSOK Plusz és a FIX 3%-os lakáshitel feltételrendszerét egyaránt érintik, és több gyakorlati könnyítést hoznak azok számára, akik első lakásukat vásárolnák vagy önkormányzati bérlakást szeretnének megvásárolni. A módosítások 2025. november 15-én lépnek hatályba.
Egy új tervezet alapján kiemelt beruházássá nyilváníthatók azok az építési projektek, amelyek az Otthon Start program keretében kínált, FIX 3%-os lakáshitel feltételeit teljesítő lakások megvalósítását célozzák. A szabályozás célja, hogy gyorsítsa és egyszerűsítse az engedélyezési eljárásokat, valamint lehetővé tegye a fejlesztések megvalósítását a helyi településrendezési szabályoktól részben eltérő feltételek mellett. A másik, ezzel összefüggő kormányrendelet tervezete az Otthon Start programhoz kapcsolódó FIX 3%-os hitelprogram bővítését tartalmazza.
A kormány a felhasználói tapasztalatok alapján több ponton is módosítja a FIX 3%-os lakáshitel program szabályait. A változtatások fő célja, hogy minimalizálják a technikai akadályokat és megkönnyítsék a hiteligénylési folyamatot a programban részt vevők számára. A módosítások többek között az építési engedélyek elfogadhatóságát, a telekvásárlás szabályait, az egyidejű tulajdonlás értelmezését, a folyósítás menetét és a jogosultsági feltételeket érintik.
A Magyar Bankszövetség több tagja - köztük az OTP, az Erste, a K&H és a Raiffeisen - alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lakossági jelzáloghitelek kamatstopjának 2025. december 31-ig tartó újabb meghosszabbítása ellen. Álláspontjuk szerint a rendelet szükségtelen és aránytalan beavatkozás a magánjogi szerződésekbe.
A Kormány legfrissebb rendelete (282/2025. VIII. 25.) több otthonteremtési támogatási formát igazít össze, kiemelten az idén bevezetett Otthon Start program FIX 3%-os lakáshitelét. A cél az, hogy a családok a Babaváró, a CSOK Plusz és a kistelepülési otthonteremtési támogatások mellett egyszerűbben és átláthatóbban férjenek hozzá a kedvezményes hitelhez. Az új szabályok 2025. szeptember 1-jétől lépnek hatályba, egyes részek október 1-jétől érvényesek.
A lakásbiztosítás régóta alapvető pénzügyi termék a magyar háztartások körében, ám a szektor dinamikus változásai, a szabályozói beavatkozások és a digitalizáció hatásai újra napirendre helyezték a szerződések felülvizsgálatát. Besnyő Márton, a Netrisk Magyarország Kft. ügyvezetője előadásában részletes áttekintést nyújtott az aktuális piaci trendekről, különös tekintettel az ársapka hatására, az ügyfélszokások átalakulására és a társasházi biztosítási gyakorlatok sajátosságaira. 








































