„Az energiaközösségek aktuális hazai jogszabályi keretei és a várható változásai"

Csermely Ágnes (Energiaügyi Minisztérium) áttekintést adott a hazai napenergia-helyzetről: hazánkban már több mint 300 000 naperőmű működik, ugyanakkor a villamosenergia-hálózat nem feltétlenül volt felkészülve ilyen mértékű felfutásra. Külön kitért arra, hogy 2025. szeptembere óta a társasházak is létrehozhatnak „társasházi energiaközösséget", ám fontos, hogy ez nem önálló jogi személyiséggel rendelkező energiaközösségként működik.

Szó esett továbbá arról, hogy a HMKE (háztartási méretű kiserőmű) közös fogyasztásként történő bevonása társasházaknál lehetőséget ad, de mérőhely-kialakítással jár, s az elszámolásnak a társasház szintjén kell történnie. A rendszerhasználati díj (RHD) visszatérítésének részletszabályait még nem hozta ki a Magyar Energetikai és Közmű szabályozási Hivatal (MEKH) véglegesen, de várhatóan közel 100 %-os visszatérítésre lehet számítani - ugyanakkor a mérőhely létesítése után egy fix havi alapdíjat kell fizetni, amely több ezer forint is lehet. A szaldós elszámolásban maradók (hmke-szaldóban) nem vehetnek részt azokban a közösségi energiarendszerekben, amelyek megosztáson alapulnak, mivel a visszatáplált energia nem értékesíthető másnak így.

„Mire ad lehetőséget a szabályozási keretrendszer? Közösségi energia irányok és modellek"

Fabók Márton (Szolidáris Gazdaság Központ) az előadásában azt hangsúlyozta, hogy az energiaközösségek (EK) nem pusztán technológiai projekteket jelentenek, hanem társadalmi innovációkat is: újfajta együttműködési formákat igényelnek, nem egyszerűen energiatermelőt és fogyasztót. Kiemelte, hogy a közösségi tulajdonú HMKE-k - például lakóépületekben - olyan modellként értelmezhetők, ahol az önfogyasztás közösségi alapon történik, különösen akkor, ha kulturális, szociális vagy oktatási intézmény is részt vesz. Ugyanakkor a bruttó elszámolás rendszere (ahol a termelt energia külön értékesíthető) sajnos kevésbé kedvező megtérülést biztosít lakóépületek számára.

Továbbá beszélt arról, hogy az energiaszövetkezetek, beszerzési közösségek (ahol a tagok összevontan vásárolnak) és a tudásmegosztó-tanácsadó modellek mind olyan irányok, amelyeket érdemes vizsgálni. Fontosnak nevezte, hogy nincs „egy méret mindenre" megoldás, hanem többféle modell párhuzamosan is futhat.

„Akadályok és megoldási lehetőségek a közösségi energia előtt - Tavaszi feltérképező kutatásunk összefoglaló eredményei"

Szőllőssy Anita (Szolidáris Gazdaság Központ) előadása egy tavaszi feltérképező kutatás eredményeit mutatta be, amely 17 interjúra épült - helyi közösségek és önkormányzatok bevonásával (például Szentes, Pannonhalma, Újszentmargita, Kóspallag és Pilisborosjenő) vizsgálták a közösségi energia magyarországi helyzetét.

A kutatás szerint országos szinten a legfőbb akadályok a jogszabályi és adminisztratív keretek bizonytalansága, valamint a rezsicsökkentés torzító hatásai, amelyek különösen a távhő-szolgáltatók és önkormányzati projektek számára jelenthetnek problémát. Helyi szinten pedig erőforráshiány, szakemberhiány és tanácsadási kapacitások hiánya jellemző. Az önkormányzatoknál inkább pályázat-orientált szemlélet tapasztalható stratégiaalkotás helyett, ami gyengíti a hosszabb távú, rendszeres működés lehetőségét. A jó példák viszont már jelen vannak, és ezek szolgálhatnak mintaként. A SzGK az eredmények alapján infóanyagokat, tanácsadási alkalmakat és workshopokat tervez.

„Közösségi energia tudástár"

Gelencsér Dávid (Szolidáris Gazdaság Központ) bemutatta a „Közösségi Energia Tudástár" projektet, amelyet a Transzformátor Központ és a Szolidáris Gazdaság Központ közösen visz. Ez a tudásbázis célja, hogy az energiaközösségek kialakításához, működtetéséhez kapcsolódó információkat, munkafolyamatokat, jó gyakorlatokat összegyűjtse és elérhetővé tegye.

Az előadásban felvázolta a tudástár funkcióit és a bővítés irányait, jelezve, hogy nem csupán adathalmazról van szó, hanem az adminisztratív, jogi, szervezési és technikai eszközök közösségi elérésének is része lesz. Ez a társasházak, közös képviselők és energiaközösségi szereplők számára különösen értékes lehet, hiszen gyakran éppen a tudás- és szervezeti kapacitás hiánya okoz elakadást.

A délelőtti előadásokat követő „world café" műhelybeszélgetéseken energiaközösségi indulási feltételekről, a lakossági bevonás kihívásairól, a távhő-rendszerek szerepéről és a helyi energiapiac jövőjéről beszélgettek. A résztvevők gyakorlati tapasztalatokat osztottak meg a szabályozási és finanszírozási akadályokról, a közösségszervezés lépéseiről és a pilotprojektek előkészítéséről. A rendezvény közösségi beszélgetéssel és kapcsolatépítéssel zárult, erősítve azt az üzenetet, hogy a társasházak akkor tudnak előrelépni, ha a technológiai, pénzügyi és szervezeti kérdések párhuzamosan kapnak figyelmet.

Az előadások megtekinthetők a Transzformátor Központ oldalán.