Épületeink teszik ki a teljes energiafogyasztás 34%-át, és ők felelősek az összes CO2 kibocsátás 37%-áért, ezért energiatudatosság terén komoly feladat hárul az építőiparra. A KSH adatai szerint a 4,6 milliós magyarországi lakásállomány 80%-a az első energetikai szabályozás 2006-os bevezetése előtt épült, és ennek is csak egyharmadán találhatunk valamiféle hőszigetelést. A későbbi korok lakóépületeit már jóval gyakrabban (70-90%) szigetelték, de részarányuk mindössze a teljes állomány ötödét teszi ki. Elmondható tehát, hogy a teljes lakásállomány fele egyáltalán nem hőszigetelt, és a másik fele sem feltétlenül rendelkezik a jelenlegi követelményeknek eleget tevő hőszigeteléssel. Mindez azt jelenti, hogy Magyarországon legalább 2,3 millió, de inkább 3,0-3,5 millió lakás szorul energetikai korszerűsítésre. Ez a gépészti rendszer átalakítását, a nyílászárók cseréjét, megújuló energiahordozók bevonását, és nem utolsó sorban az épület hőszigetelését is jelenti.

Az épület hőszigetelésével jelentősen csökkenthető a hőveszteség, a szigetelt épület télen bent tartja a meleget, nyáron pedig a hűvöset, ami növeli a lakók komfortérzetét, és egészségesebb belső környezetet teremt. Csökkenti továbbá a fűtési és hűtési energiaszükségletet, az energiafogyasztást, a rezsiszámla összegét és a környezetterhelést. További előnye, hogy egy energetikai felújításon átesett lakóépület a beavatkozás mértékétől függően 15-20, de akár 50%-kal is többet érhet az ingatlanpiacon, hiszen pl. egy AA, vagy AA+ besorolású épülethez képest egy átlagos, vagy gyenge minősítésű (FF, GG) energiafogyasztása akár 3-5-szörös is lehet. Épületeink esetében elsődleges feladat a homlokzatok hőszigetelése, ugyanis a többi épülethatároló szerkezethez képest ezek rendelkeznek a legnagyobb lehűlő felületekkel. A homlokzatok mellett a lábazati és pincefalak szigetelésének fontossága sem elhanyagolható.

Mindazonáltal a hőenergia előszeretettel áramlik függőleges irányban (leginkább lentről felfelé), ezért a padlásfödémek, valamint magas- és lapostetős szerkezetek hőszigetelése szintén kulcskérdés. Nem szabad azonban az alulról hűlő felületekről sem megfeledkezni, így a pincefödémek és a talajon fekvő padlók szigetelése legalább ilyen fontossággal bír. Az Austrotherm Kft. termékei közül homlokzatok esetén az AT-H80 és GRAFIT REFLEX®, födémek és lapostetők esetén az AT-N100 és a GRAFIT 100, magastetők esetén a Manzárd GRAFIT, padlásfödém esetén a padlap, lábazatok és pincefalak esetén pedig az XPS termékcsalád és az Expert Fix® kínál biztos megoldást.

Az egyéni előnyökön túlmenően épületeink hőszigetelése szélesebb körű társadalmi előnyökkel is jár. A csökkenő energiaszükséglet országos energiamegtakarítást eredményez, amelynek köszönhetően csökkenthető az energiaimport, valamint enyhíthető az ország energiafüggősége. Mindezen túl csökken az épületek károsanyag kibocsátása, valamint a lég- és környezetszennyezés, ami ugyancsak hozzájárul az egészségesebb életkörülményekhez, és kevésbé károsítja amúgy is túlterhelt környezetünket.